Ebben a bejegyzésben Hapjeong (ejtsd:hápdzsang), Hongdae (ejtsd:hongde) és Sinchon (ejtsd:sincson ) utcáit járjuk körbe, hogy lássuk, mi az előnye annak, ha szállásunkat ezen a környéken választjuk ki, akár turistaként, akár diákként, és betekintést kaphassunk azt illetően, hogy mi is vár arra, akinek a mindennapjait e vidéken kell majd tengetnie.

A Han folyó északi dimbes-dombos partszakaszán fekvő Hapjeong-Hongdae-Ewha háromszögben helyezkednek el Hongik, Ewha, Sogang és Yonsei egyetemei. Éppen ezért fekvése rendkívül előnyös mindazok számára, akik szórakozási lehetőségre vágynak, mind pedig azoknak, akik szeretnek kirándulni, vagy éppen Szöul legfontosabb látványosságait tervezik felkutatni, mindezt ha karnyújtásnyira nem is, de gyalogosan is bejárható távolságra. Így pl. délre eljuthatunk magához a Han folyóhoz és az amentén kialakított parkhoz (Hongdae-től kb. 30 percre), Seonyudo  szigetéhez (ejtsd:szanjudo), a túloldalon lévő Yeouido-hoz(ejtsd:jawido)(Hongdae-től kb.60percre), nyugatra a Világkupa Stadionhoz és az előtte elterülő hatalmas parkhoz, illetve az egykori szemétdombból lett Haneul (ejtsd:hánül) (Ég)Parkhoz (Hongdae-től kb.60 percre), északra Ansan hegyéhez(Hongdae-től a hegy lábáig kb. 40 percre), kissé távolabb a Bukhansan-hoz, keletre pedig a királyi palotákhoz, a Gyeongbokgung-hoz (ejtsd: kjongbokgung)(Hongdae-től kb.90 percre) és a Changdeokgung-hoz (ejtsd: csángdokgung), Insadong (ejtsd: inszádong) vásáros utcájába, Cheongyecheon (ejtsd: csangecsan) patakjához, a Namsan hegyhez(Hongdae-től kb. 90 percre), és Itaewon-ba(ejtsd: itewon) (Hongdae-től kb.90 percre). 

Utunkat kezdjük jelenlegi szállásomról, mely a Hongdae és Sinchon állomások között helyezkedik el. A folyótól északra eső terület a délihez képest sokkal hepe-hupásabb és rengeteg szűk, olykor mediterrán hangulatot idéző utcácskával tagolt.

Azok, akik önkéntes munkára vetemednének szállásért és némi ételért cserébe (pl. a Kimchee Guesthouse-ok egyikében), azok a fent és alább illusztrált körülményekre számíthatnak. Az elszállásolás kollégiumi hangulatot idéző, általában 6 ágyas kis szűk szobákban történik, amihez jár egy öltözőszekrény, melyhez lakatot mindenki maga vásárol, igénye szerint. A jövés-menés általános; van, aki csak egy hónapra, van, aki hosszabb távra jön, és vannak visszatérő önkéntesek is.

Mindennek megvan a maga előnye és hátránya is. Így pl. a felső ágyon mindig világos van, míg az alsó ágyasok általában elfüggönyözik magukat a kíváncsi tekintetek elől, így oda nem sok fény jut. Ugyanakkor a felső ágyasok valamilyen jellegű holmija mindig az alsó ágyon fog kikötni, ezzel együtt viszont  ő rendelkezik a villanyoltásról is. A felső ágyasok általában az ágy mellett lévő szekrény tetejére pakolnak, míg az alsó ágyasoknak megvan az az előnye, hogy az ágy alá, az ágy mellé és a fölöttük lévő ágy alkotta plafonra is pakolhassanak. A szoba mélyén, az ajtótól távol lakni a legjobb, mert ott halad át a legkisebb forgalom. A falba szöget verni nem szokás, de celluxot nyugodtan használhatunk. Akik fent is el szeretnék magukat függönyözni, azoknak segítségére lehet a Command brand 투명 데코레이션 클립, mely kétoldalú ragasztószalagot tartalmaz, amelyre egy kis műanyag horgot kell ráragasztani (bemutató itt: http://blog.naver.com/PostView.nhn?blogId=shining2001&logNo=220763722307)(Beszerezhető a Homeplus-ban és Alpha-ban 2500-3500 won-ért) Koreában a ruhákat általában nem polcokra pakolják, hanem szinte mindent felakasztanak. Így a szobánkban az öltözőszekrényen kívül még mindenkinek jut egy sor ruhaakasztó állvány is. 

A szállást elhagyva rögtön a szomszédban találjuk magunkat, melynek épületét a nyár során húzták fel. Itt a költözködésben bizony nem a barátok segítenek, és a zongorát sem cipelik negyven emeleten keresztül, hanem mindent ez a kis létrás emelő végez a nappali ablakán át.

Felhőkarcoló épülés közben. Eleinte csodálkoztam is, hogy miért van ennyi bástya a városban, aztán kiderült, hogy mindig csak az éppen épülő szakaszt állványozzák fel.

Az őszi ablakmosás is így zajlik felénk. Azért van egyfajta bizarr hangulata annak, amikor az embert csupa üvegfalú otthonában egyszer csak kívül minden irányból takarító pókemberek brigádja veszi körül.

Ha a nagy gyaloglásban leválna a cipőnk talpa, a kereszteződéseknél tevékenykedő cipész néhány perc alatt kiköszörüli a csorbát.

1) Hongdae

A szállás ajtaján kilépve már Hongdae utcáin is találjuk magunkat. Az utcán gyalogolva csupa fiatalba botlunk. Az átlagéletkor kb. 23 évre tehető, amit csak az utcai ételeket árusító nénik (főként a 8- és 9-es metrókijáratnál) növelnek. Az elsősorban utcai művészet és indie zene által közismertté vált környék a Hongik Egyetemről kapta nevét, ahol az ország egyik legjobb művészképzése folyik. A rengeteg helybéli és cserediáknak köszönhetően Hongdae területén az élet éjszaka sem áll meg. Számos szórakozóhely, bang-ok (terem,szoba) (noraebang, DVD-bang,PC-bang stb..) sora várja a kikapcsolódni vágyókat, ezen kívül különféle tematikájú kávézóiba, és a márciustól novemberig minden szombaton megrendezett bolhapiacára is érdemes ellátogatni, melyre bárki regisztrálhat és saját készítésű portékáit árusíthatja (Hongik Children's Park). 

Hongdae éttermekkel, kávézókkal, kézműves standjaival tagolt utcája

Ruhabolt Hongdae környékén

Az utcán sorra egymás mellett fellépő ifjú művészek produkciói tekinthetők meg

Már a tetoválás sem a maffiozók ismertetőjegye (mint ahogy azt egyik volt koreai főnököm felesége állította elhűlve azon, hogy mennyi tetovált van Magyarországon). Hongdae utcáin erre is könnyen szert tehetünk.

Hongdae környékén több érdekességet is találunk, így pl. a Trick Eye Museum és Ice Museum-ot, amit már egy korábbi bejegyzésben bemutattam, illetve aki szereti az állatokat annak érdemes ellátogatnia a Cat Cafe-be vagy a Dog Cafe-be. Mi utóbbiban jártunk nem régen (Bau House Dog Cafe: Hapjeong station 3-as kijáratától közelíthető meg), ahova ugyan a belépés ingyenes, azonban rendelni kell valamit  7000 won körül. Van külön kis kutyás és nagy kutyás részleg, akik után a szorgos önkéntesen buzgón takarítanak. A kávézóban harapnivalót is vehetünk a négylábúaknak (3000won), amit egy pillanat alatt be is fognak kebelezni.

"Tteng-tteng utca": az utca elnevezése a sorompó leeresztése során felhangzó figyelmeztető csengőszóra utal

2) "Könyvek utcája" a Gyeongui vonalon (경의선 책거리)

A park október végén-november elején került átadásra, azzal a céllal, hogy népszerűsítse az olvasást és ezáltal fellendítse a könyvnyomtatást. A parknak egy egykor kétvágányú vasúti pálya ad helyet, mely  Szöult és Sinuiju(ejtsd:sinidzsu) ( 신의주) városát (ma Észak-Korea területén, közvetlen a kínai határon) kötötte össze. A Gyeoungui (ejtsd:kjangi) vonal kiépítését a japánok kezdték meg 1904-ben, hogy ellenőrzésüket megszilárdítsák a Koreai-félszigeten és a terjeszkedést megkezdjék Kína felé. Az 518,5 km-es vonalat 1906-ban adták át. Ez volt egykor a legforgalmasabb vasúti járat Koreában, mely az ország kettészakadásával felfüggesztésre került. Végül 2009-ben Szöul (Seoul station) és Paju (ejtsd: pádzsu)(Észak-Koreával határos város) között ismét megnyitották a vonalat. A Gyeoungui vonal parkját a vasúti pálya Yongsan-i 6,3 km-es hosszán alakították ki a Yongsan és Gajwa közötti vasúti szakasz földfelszín alatti kiépítését követően. Az egykor a földfelszínen futó szakaszra az immár park részét képező sínek, talpfa, zúzott kő stb.. emlékeztet. 

Megközelítés: Hongdae station 6-os kijárata

Hongdae-A 'Könyvek utcája" állomás

A "Könyvek utcájának" vagonokra emlékeztető pavilonjai télen-nyáron térítésmentesen várják az érdeklődőket. A különböző tematikájú pavilonokban művészeti-, irodalmi-, úti- és gyerekkönyveket is találunk, ezen kívül kreatív műhelyre és kiállítás megtekintésére is van lehetőség. 

3) Ewha Női Egyetem

Hongdae-től kb. 20 perc gyaloglásra található Ewha (ejtsd:iwa vagy ide) egyeteme, mely mostanában igen sokat szerepel a hírekben. Már a nyáron is diákok nagy tömege tüntetett az esti tagozat indulása ellen, és ősszel az elnök asszonyt körülvevő botrány is innen indult ki. 

Az egyetemet 1886-ban alapította egy amerikai metodista misszionáriusnő, mely az első koreai modern oktatási intézményt jelentette nők számára. Habár a társadalom megmosolyogta a kezdeményezést, mondván, hogy mit is lehetne tanítani nőknek a férj és gyermekek kiszolgálásának művészetén túl, azonban Kojong király áldását adta az intézményre és feltehetően az egyetem (valójában a misszionáriusnő háza) egykori területén lévő körtefaliget által ihletve Ewha-nak nevezte el, mely körtevirágot jelent. 1945-ben, a Japántól való függetlenedést követően az intézmény egyetemi rangra emelkedett és ezáltal egyben az első akkreditált négyéves képzéssel rendelkező koreai egyetemmé vált, mely ma is a világ legnagyobb női egyetemeként van számon tartva.  

Az egyetem területén épített kis 'szurdok', melyen végigsétálva az üvegfalon át bekukkanthatunk az előadótermekbe

4) Variációk étkezésre

Az egyetemi negyedben éhen halni biztosan nem fogunk. A kis utcácskákban egymást érik az éttermek, mint ahogy a fenti Sinchonban készült képen is látható. Ha azonban olcsóbb utcai ételre vágynánk, akkor évszaktól függően rengeteg árusba botlunk Sinchon, Hongdae és Ewha metrókijáratai környékén. 

A választék széleskörű: garnélarák, ttakboki, haltészta, csirke, tojásoskenyér (keránpáng), dióalakú babbal töltött édesség, főtt gesztenye, főtt édesburgonya, kimbab stb.. mindössze 1000-5000 wonért( 250-1250 Ft). 

Csirkés ttakbogi

Aki olcsó zöldségest keres, annak érdemes felkeresnie az idős nénik és bácsik által üzemeltetett földre pakolós helyeket.

A 7eleven-hez hasonlatos a GS25 miniközértje, ahol megtalálhatjuk a legszükségesebb papírárut, rágcsálnivalót, és a boltban lévő mikróban megmelegíthetjük az alábbiakhoz hasonló lunchboxunkat (uzsonna), melyet 1000-4000 won körül (250-1000Ft) vásárolhatunk meg.

Japchae, kimchi, bulgogi, rizs, garnéla, uborka

Bibimbab (a zöldségek alatt rizs és tojás)

Rizs, kimchi, tojás, hús, csirke, zöldségek

Aki nagyobb bevásárlásra vetemedne, az megteheti Hapjeong 10-es kijáratánál lévő HomePlus-ban (helyi Tesco)(Mecenatpolis bevásárlóközpont alagsorában, minden második és negyedik vasárnap zárva) vagy Gongdeok station Emart -jában.

Annyi itt az út, hogy sokszor ha a járda elfogy, a túloldalra egy felüljáró, egy lift vagy egy alagút vezet.

5) Praktikus kellékek

Daiso- japán eredetű 100 Forintos bolt. Az egyes boltok nagyságától függően van bővebb és szűkebb kínálat. Habár mivel folytonosan helyet változtat, nem érdemes címet említenem, azonban fontos ismertetőjegye, hogy minden egyetem környékén fellelhető. Különböző részlegekből áll: van ápisz/rágcsálnivaló/tisztálkodó és konyhai részlege.

Rágcsálnivalók

Raktározós részleg

Kézimunka részleg

Akár műanyag gyümölcsöt is hazavihet az, aki erre vágyik.

Variációk tolltartóra..

...és rongyokra

Lábon hordozható rongyok

Rizs-, tojás-,sütiformázók

Ujjgyűrűs evőpálcika gyerekeknek

Az 'Alpha' írószerbolt is sokak számára hasznos lehet

Karácsonyi és Újévi képeslapok

Évszakváltós képeslap

A következők pedig már az "ArtBox" ajándékbolt termékei, ahol több emeleten keresztül böngészhetünk az áru között. Itt is van késztermékes és ápisz részleg, azonban drágább a Daiso-nál.

Melegítőtasakok

Zoknimelegítő

Errefelé gyakran használatos maszkok: hideg ellen, por ellen, szmog ellen, nátha ellen, kíváncsi tekintetek ellen és csak úgy..

Cukrok, lámpák, kulacsok, fazekak..

Lámpák (igen, igen.. középen a legalsók végtermékkupacot formáznak)

Párnák

 Képeslapok

6) Nyelviskola

Ez pedig a nyelviskolám (http://www.talktalkacademy.com/) a Hapjeong-on (3-as metrókijárat, Hotel the Designers épülete mögötti saroképület), amit mindenkinek csak ajánlani tudok, mert nem csak hogy olcsó, de jók és kedvesek a tanárok és kiscsoportokban tanítanak. Lehetőség van mind esti, mind nappali, mind magánórákra. Leginkább beszédorientált. Ha valaki nem az alapoktól indul nyugodtan csatlakozzon be akár haladó szintű csoportba is, ha az ő szintjének megfelelő csoport nincs a számára alkalmas időben. Az órákon feladatmegoldás közben épp felmerülő témákból kötetlen beszélgetés szokott kialakulni. Ilyen alkalmakkor olyan témákat tárgyalunk ki, mint pl.,hogy

• a kínaiak miért utazhatnak Jeju szigetére vízummentesen,
• miért termel Korea több rizst annál, amit elfogyaszt és értékesít, 
• miért édes a joghurt és a kenyér Koreában,
• miért nincs sütő a koreai háztartásban,
• miért akasztják a ruhát és nem hajtogatják,
• miért nincs ragasztófelület a borítékokon,
• miért hiszik az idősek, hogy amit valaki leejt a földre az már közös,
• miért öltöztetnek fel egyes nagymamák lányunokáikat fiúnak a nevezetes ünnepeken,
• miért kell a hivatalos levélben először az időjárásról írni, és számos töltelékszöveget beletenni,
• milyen játékok népszerűek az iskolában,
• és ami mostanában sokakat foglalkoztat itt: az elnök asszony körüli botrány, amit alább dióhéjban kifejtenék azok kedvéért, akik esetleg nem sokat tudnak az esetről.

Ahogy azt már korábban említettem, az egész eset az Ewha Egyetemről indult ki, ahol a hallgatók szót emeltek az egyik protekcióval bekerülő diák ellen, aki annak ellenére, hogy nem vett részt az órákon és a beadandókat is csak kimásolta, mégis sikerült jó eredménnyel lediplomáznia. Az a tanár pedig aki a leányzó útjába állt, az hamarosan az egyetem kapuin kívül találta magát. Hamarosan ki is derült, hogy a leány édesanyja, a 60 éves Choi Soon-sil egy befolyásos asszonyság, aki nem csak az egyetem dékánjával van jóban (utóbbi közben le is mondott), de Park elnök asszony kebelbarátnője is. Kettejük története régi időkre nyúlik vissza.

Choi Soon-sil édesapja (Choi Tae-min)egy szekta vezetője volt, aki közeli barátságba került Park Chung-hee egykori diktátorral, Park elnök asszony édesapjával. Befolyása a család felett akkor erősödött meg, mikor az elnök asszony édesanyját megölték. A fiatal Park Geun-hye-nek azt mondta, hogy halott édesanyja szelleme álmában megjelent és arra kérte őt, hogy segítse lányát, amit az akkor 22 éves lány vakon el is hitt. Ezt követően a Choi család hatalmas vagyont halmozott fel állami pénzből. Park Chung-hee közvetlen a meggyilkolása előtti időben lépéseket tett afelé, hogy megakadályozza a szektavezető korrupt tevékenységét és távol tartsa őt lányától. Azonban halálával a megárvult lány felett a család befolyása tovább növekedett. Mikor a szektavezető 1994-ben elhunyt, lánya, Choi Soon-sil folytatta apja tevékenységét, nem kevesebb sikerrel.

Néhány hónapja rejtélyes módon Choi Soon-sil tabletje hozzáférhetővé vált a publikum számára, amely alapján kiderült, hogy nem csak hogy ő állította össze az elnök asszony ruhatárát, de ő írta a szövegeit, és annak ellenére, hogy nem visel semmilyen hivatali posztot, betekintése volt titkos aktákba, hivatalnokok menesztését és előléptetését határozta meg, fontos politikai kérdésekben ő döntött és tulajdonképpen az elnök asszonyt bábként mozgatta. Több korrupciós ügy is hozzá köthető. Többek között több, mint 70 millió dollárt kényszerített ki több nagyvállalattól két új, egy éjszaka alatt létrejött (normál esetben egy hónapig tart a procedúra) alapítvány számára, melyekből lánya taníttatását finanszírozta illetve külföldi ingatlanokat vásárolt. Amíg Park elnök asszony teljesen elidegenedett családtagjaitól (két fiatalabb testvérétől), és saját családot sem alapított, addig a Choi család kiterjesztette hatalmát minden területre. Egyes pletykák szerint Choi Soon-sil nővére is részt vett a politikai szálak manipulálásában, mások szerint további 8 befolyásos feleség is részt vett az ország ügyeinek irányításában. A szóbeszéd szerint a 2014-es Sewol tragédiája is a szekta által elrendelt emberáldozat volt, mely abban hisz, hogy a fiatal élet elvételével ereje megnövekszik. Azt beszélik, a tragédia idején sámánisztikus szertartás folyt a parlamentben, melyet az egykori szektavezető (Choi Tae-min) halálának évfordulóján tartottak. Ezzel együtt a tragédia körülményeit is számos rejtély övezi. Így pl. hogy

• aznap a rossz időjárás miatt minden járatot töröltek ezt az egyet leszámítva,
• több hajó utasait egy hajóra terelték, ezért utazott ennyi diák együtt,
• egy nappal az indulás előtt a jogszabályokat megváltoztatták, a főkapitányt szabadságolták, és a másodkapitány engedélyt kapott, hogy egyedül útnak induljon,
• a szemtanúk szerint a hajó mindvégig a szokásostól közelebb haladt a parthoz, mintha csak zátonyra akarna futni.
• a Sewol a titkosszolgálat felügyelete alatt üzemelt,
• a hajóval kapcsolatos titkosszolgálati iratokon az állt:"Isteni figyelmeztetés". Írója, megkérdezését követően azt mondta, hogy nem jelent semmit.
• a hajó tulajdonosa szintén egy szekta tagja.

Mindezekért a károkért a nép elsősorban az elnök asszonyt teszi felelőssé, akinek a tudtával és jóváhagyásával történt mind az államkassza megcsapolása, mind pedig a politikai élet jogtalan személy által való befolyásolása, és aki miatt az egész hivatal nevetség tárgyává vált. Éppen ezért októbertől decemberig minden szombaton tömegek ezrei vonultak utcára, sikerrel. A tüntetések során az elnök asszony lemondását követelő (하야하라/hájáhárá) dalok is születtek, melyet a gyertyával felvonuló békés demonstrálók, diákok, idősek, kisgyerekes családok mind egyként énekeltek.

Azonban vannak tényezők, amikről nem beszél senki. Így pl. Choi Soon-sil tabletjének az egyik népszerű TV-csatornához (JTBC) való rejtélyes kerülése. Egyes források szerint a Choi Soon-sil háza előtti kukában találták meg, aki Németországba utazása előtt így próbált tőle megszabadulni. Más híresztelések szerint viszont Choi Soon-sil Németországban lévő házán kívül került elő, és onnan postázta valaki. Mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy vajon ki állhat egy ilyen befolyásos család, szekta, és egyben az elnök asszony leleplezése mögött..? Mert túl naiv dolog lenne azt hinni, hogy egy-két egyetemi hallgató felszólalása és néhány tüntetés vezetett idáig.. És vajon az elnök asszony leváltását követően valóban jobb világ köszönt-e a koreaiakra vagy pedig az állami pénz ugyanúgy elszivárog majd, csak más felé? 

7) Kézműveskedés karácsonyra készülődve

Aki szeret kézműveskedni, annak le kell gyűrnie majd néhány akadályt, és meg kell tanulnia a "helyettesítés művészetét". Hobbiboltot, textilboltot nem igazán fogunk találni, úgyhogy aki fonalat, anyagot akar venni, az vagy elmegy Dongdaemun nagykerébe, vagy megpróbálja helyettesíteni valamivel. Pl. Keresztszemeshez én a bambuszpároló aljába helyezhető szövetet szoktam venni, mely rengeteg helyen fellelhető. Csak 2000 won (500Ft) és nem kell a nagykerben 10 m anyagot vennem. Ha más színre vágyom mint fehér, akkor a Daiso-ban veszek egy hímzésre alkalmas táskát/párnahuzatot pár száz forintért, amit aztán átszabok. Tehát akiben ilyesfajta vágyak buzognak, az is bátran kiélheti eme hajlamát. Könyvkötésre alkalmas kellékeket is találunk, mint amilyen a hobbiragasztó és kétoldalú ragasztószalag, a 220volt-hoz hasonló fényképelőhívásra pedig a 1 Hour Photo standjainál van lehetőség, ahol kiválaszthatjuk az átvételi helyet is: http://www.1hp.co.kr/

A karácsonyi dekorációról sem kell majd lemondanunk, mert ugyan a hópehely alapanyagát képező vattát arany áron mérik (150g 2500-3000won-kb. 750 Ft) és réteges, préselt az európaihoz képest, éppen ezért a formázása sem olyan egyszerű, de nem is lehetetlen.

Ami pedig a mézeskalács sütést illeti, szinte minden beszerezhető, bár ennyit még nem gyalogoltam szegfűszegért, de 30 g-ja 3500 won-ért (875Ft) beszerezhető Itaewon Foreign Food Mart-jában. A gondot inkább az okozza, hogy a koreai háztartásokban nincsen sütő, mert alapvetően nem szükséges a helyi ételek elkészítéséhez. De mire is jó, ha az embernek vannak családos külföldi ismerősei.. Az egyik helyen volt mozsár, ahol a a szegfűszeget morzsoltam apróra, illetve mérleg, az adagok kimérésére, a másik helyen pedig sütő, hogy mégse nyersen kerüljön a mézeskalács az asztalra. Az íze pedig épp olyan lett, mint a hazainak.