Sejong király Múzeum
Ha valaki nem szeretne túl sokat metrózni, az gyalogolva is rengeteg látnivalót talál magának a City Hall környékén. Itt található ugyanis a blogban már bemutatott két nagy palota, a Néprajzi Múzeum, a kis sétálóutcává alakított patak, piacok, az Insadong-hagyományőrző termékek vására, a nemesi negyed (Bukchon), kisebb paloták, és buddhista templom. A főpalota előtt található hosszú széles út közepén egy parksávot hoztak létre.
Itt áll a koreai történelem talán leghíresebb királya, Sejong (Szedzong) és a koreai hős, Yi Sun-shin (Ji Szunsin) tábornok hatalmas szobra.
Víz-váró gyerekek
Ez utóbbi előtt szökőkút-tenger van kiépítve, így ha bárki aranyos, pancsoló ázsiai gyerekeket szeretne fényképezni, az a nyári időszakban itt biztosan megteheti. A szobrot vagy talán inkább a gyerekeket felügyelő ajussi-k (ádzusi) és ajumá-k (ádzumá) síphangja sokszor a strand hangulatát idézi fel. A park mellett, az út túloldalán Sejong király múzeuma található, ami ingyenesen vár minden érdeklődőt. Az épületben külön kiállítás foglalkozik Yi Sun-shin győzelmeivel. Zenés előadásban is részünk lehet, hajtogathatunk, kézműveskedhetünk, hajót építhetünk, illetve kipróbálhatjuk a tábornok ágyúit a japán flottával szemben. A koreaiak még az ingyenes kiállításokat is igényesen készítik elő az érdeklődők számára, úgy, hogy az ismereteket minél könnyebben be lehessen fogadni.
A zenés előadásról videót is készítettem (amit egyelőre még nem tudok közzétenni, mert bonyolultabb, mint a képek feltöltése). Az egyik teremőr ezt látván odajött, hogy tudjuk-e, hogy mit vettünk fel, ugyanis ez az Arirang, egy régi koreai népdal. Nagyon kedves volt tőle, hogy ennyire fontosnak tartotta, hogy tájékoztasson minket. :) Később, a Seoraksan-i túra során koreai útitársunk el is énekelte nekünk ezt a dalt.
És akkor ismét következzen egy kis információhalmaz. J
Sejong (대왕세종) Taejong király és Wongyeon királyné harmadik fiaként született 1397.máj.5-én. 22 éves korában került hatalomra (1419). Szinte minden téren (tudomány, technológia, kultúra, művészet, hadi és diplomáciai ügyek, mezőgazdaság, csillagászat) megmutatkozott tevékenysége.
Tudományok:
Angbuilgu napórát, 
a Jagyeongnu vízórát,
az Ongnu-t (automata vízóra) és a Gyupo, Ganui, Honcheonui csillagászati eszközöket.
Daeganui: csillagászati eszköz. 1432-ben találták fel. Funkció: égitestek, csillagászati jelenségek megfigyelése, idő pontos mérése.
Gyupyo: csillagászati eszköz. 1437-ben fejlesztették ki. Funkció: év hosszának mérése, annak 24 szezonra való osztása.
Ilseong jeongsiui: kombinált napóra és csillagóra. Yi Cheon és Jang Yeong-sil nevéhez fűződik.
Supyo: folyó vízszintjének mérésére szolgált. A Cheonggyecheon patakba (az előző bejegyzésben volt róla szó J) és a Han folyóba helyeztek el belőle.
Honsang: csillagászati eszköz. 1437-ben fejlesztették ki. Éggömb.
Társadalom:
Hangeul: a néprajzi múzeum során már többször szó esett a koreai abc kialakításáról, ami akkor a koreai köznép számára jelenleg pedig a digitális információhalmaz kiépítésében jelentős. Érdekességként kiemelendő, hogy Indonézia egyik szigetén, a Buton szigeten élő 80 ezer fős törzs, hogy nyelvét megőrizze,átvette a koreai abc-t, mert szerinte az jobban visszaadja a kiejtést, mint a latin vagy az arab.
A rabszolganők korábban szülés után csak egy hétig lehettek otthon az újszülöttel. Sejong kijelentette, hogy a rabszolgák ugyanolyan emberek,mint mások (ennek ellenére nem szabadította fel őket), így az anya legalább egy hónapot, maximum 130 napot otthon tölthetett. Később ezt az intézkedést kiterjesztette az apákra is. Ők csak egy hónapot tölthettek távol.
A hivatalnokok folyamatos korrupciója miatt, amit a földművesek sínylettek meg, megreformálta az adórendszert is.
Zene:
1430-ban újra kidolgozták az ünnepi zenét. Kottát kezdtek írni (jeongganbo). Létrehoztak egy új zenei stílust a hyangak (helyi zene), aak (ünnepi zene) és dongak (kínai dallam) elemeiből.
Yeominlak: a király kirándulása során, valamint lakomákon játszották.
Jeongdaeeop: akkor játszották, amikor a 2. és 3. pohár bort ajánlották fel az elhunyt királyok lelkéért a Jongmyo síremléknél. A dalokat a király írta 1447-ben az ősök hadi tetteinek dicsőítésére.
Park Yeon (1378-1458): pyeongyeong-t fejlesztette tovább (ütőshangszer).
Pyeongyeong: kő harang. A különféle hangok a kő vastagságától függnek. Eredetileg 1116-ban Kínából importálták.
Pyeonjong: 1116-ban került Koreába Kínából. 16 bronz harangból álló ütős hangszer.
Fegyverek:
A Csoszon korszak elején a Dumangang folyó alsó területeit a Jurchen-ek folyamatos betörései jellemezték. 1433-ban belviszály tört ki a Jurchen hierarchiában. Ekkor Sejong király Kim Jong-seo-t nevezte ki a Hamgie-do helytartójának. A következő évben a hat helyőrség megerősödésén munkálkodott, kiutasította a Jurchen törzset, és területükre az ország különféle szegleteiből hozott lakosokat.
A korszak jelentős változásokat hozott a katonai életben is. Ekkor alakult ki az ágyú tüzérség, az ütőhangszeren való játék (gong, dob), a füst, tűz és zászló használata. A tengeri flotta színes zászlókat alkalmazott a yin yang és az öt elem szellemében. A kék északot, a piros délt, a fehér nyugatot, a fekete keletet, a sárga a középső részt szimbolizálta.
Gupo: ágyú
Singijeo: 1448-ban fejlesztették ki. A világ első sorozatvető rakétája.
Hwangjapo: a legkisebbje a nagy ágyúknak. A kora és közép Csoszon-időszakban használták. 40 lövedéket képes kilőni, valamint egy nagy nyilat.
Cheonjapo: tengeri csatáknáál alkalmazott ágyú. Nyilakat lövelt ki, majd 1425-től már vasgolyót is.
Yi Sun-shin (이순신) (1545.ápr.28.-1598.dec.16.)
Koreai hős, tengerészparancsnok, aki a japánokkal vívott háborúban alkalmazott taktikájáról, katonai vívmányairól és sorozatos győzelmeiről híres. Eredetileg hivatalnok volt, de amikor a japánok meglepetésszerű támadást mértek Koreára lemondott posztjáról. Tengerész parancsnok lett belőle, de mivel nem engedelmeskedett a kormánynak, amikor az a japán Gato Kiyomasa-t megtámadását rendelte el, megfosztották rangjától. Miután Mon Gyun admirális vereséget szenvedett ismét kinevezték a Három Déli Provincia flottájának parancsnokává. Csak 12 hajója volt. Ennek ellenére a japán csapatok ellen indult és győzelmet aratott.
Alapelve az volt: „Légy felkészülve krízishelyzetre akkor is, amikor béke idő van!” Ennek szellemében megerősítette a flottát, hajókat építtetett, nyílvesszőket, ágyúkat és ágyúgolyókat gyártatott, rizst tárolt, és kifejlesztette a páncélos hajók prototípusát, a teknőshajót.
Imjin háború (1592.ápr.-1598.nov.): Ahogy arról már a Koreai Nemzeti Múzeumnál is szó volt, 1592-ben Japán hódító hadjáratra indult. Első állomása Korea volt. A szárazföldön gyorsan haladtak előre, viszont a vizen sorozatos vereséget szenvedtek a koreaiaktól. A kiállítás ezen részén részletesen bemutatja az akkori Korea, Japán és Kína hajótípusait. 
A koreaiak flottája Panokseon-ból állt. 1555-ben építették az elsőt. Nagy, ágyús hajók, amik többször is győzelemre segítették a koreaiakat. Jellegzetessége, hogy harc esetén is az evezősök elkülönülnek a harcosoktól. A hajógerinc lapos, így a sekély vizekben is tud közlekedni, illetve a tengelye körül könnyen meg tud fordulni, irányt változtatni. A teknős-hajó ennek a tovább fejlesztett változata, ami Yi Sun-shin nevéhez fűződik. Mivel a japánok egyik erőssége az volt, hogy közel férkőzve az ellenséges hajóhoz átugráltak annak fedélzetére, ezért ezt a hajót teljes mértékben lefedték, tetejét palánkkal, vasszögecsekkel látták el. A hajó minden irányból képes volt ágyútüzet nyitni. Igazi ostromhajó volt, aminek szerepe abban állt, hogy anélkül, hogy a legénység veszélynek lenne kitéve, megbontsa az ellenséges flotta vonalait.
A japánok két fő hajótípusa az atakebune: a flotta legnagyobb hajója, V hajógerinccel, ami a koreaitól lassabb irányváltoztatásra adott lehetőséget, és a sekibune: ez az előzőnél kisebb és gyorsabb.
A kínaiak jellemző típusai a shachuan: különféle árbócok és nagy gyorsulás jellemezte, és a fuchuan: kicsi és hihetetlen gyors hajó.
Yi Sun-shin 23 alkalommal győzött a japánokkal szemben. Ez technikai vívmányainak, taktikájának, geográfiai ismereteinek, előrelátóságának köszönhető. 1598-ban csata közben érte a halál. Azóta is azon kevesek egyike, akit mind Észak- mind Dél-Korea példaértékű hősnek tekint. Életét mozifilmként és 104 részes drámaként is feldolgozta már a helyi szórakoztatóipar. Viszont a múzeumban 7 percben is össze tudták foglalni csatáit, hihetetlen látványefektekkel, angol felirattal. 
