2011. sze 12.

Koszt, kvártély

írta: 아가씨
Koszt, kvártély

Aki igazán megszeretné ismerni a koreai kultúrát, annak szállási lehetőségként a temple stay-en, hanok stay-en kívül ajánlom a couchsurfing-et. Valamilyen szinten mi is ennek keretében szálltunk meg. 

A drága szállodákat könnyű megtalálni. Olcsón jim-jilbang-ban (koreai szauna) vagy love motelben is lehet éjszakázni, de ezekről személyes tapasztalatom nincs. Mi két napra, fő szezonban, az utolsó pillanatban ifjúsági szálláson is találtunk helyet magunknak. Egy főnek 25000 won-ba került egy éjszaka. Annak,akit ez a lehetőség érdekel, utána nézhet itt: http://minbak.enterhost.co.kr/ A belvárosban, közlekedési csomópontban helyezkedik el, egy egyetemváros közepén. Könnyen el lehet érni innen bármilyen közlekedési eszközt és állomást, legyen szó a KTX-ről, buszpályaudvarról, vagy repülőtérről. Nekünk szerencsénk volt, mert a 8 ágyas szobában csak ketten voltunk. A hely tiszta, rendezett. Egyetlen negatívuma az volt, hogy a vezetője késett, mi pedig csak úgy tudtuk elérni, hogy későbbi házi nénink kisegített minket egy telefonhívással. Habár a koreaiak önzetlenek, a hely vezetőjénél mégis inkább jó üzleti érzéket véltem felfedezni a kedvesség mögött. Az épületben egyébként számos más szálló is üzemel. Mivel csak két napra találtunk helyet, és még egy egész hét előttünk állt, így bekukkantottunk az épület többi részébe is. Volt, akinél telt ház volt, de még ő is további címekkel segített ki minket. Az, aki viszont ténylegesen a hét további részében végig önzetlenül támogatott minket a házi néni volt, akinek szállását szívből ajánlom mindenkinek! (De nem kihasználni ám a néni kedvességét! ;))

Íme az elérhetősége: http://annguesthouse.co.kr/

A néni (aki annyira nem is néni, mert most járhat a 40-es éveiben) szállója ugyanazon az emeleten van, mint az előző. Ráadásul Ann itt lakik a családjával egy másik lakásban, így este 11-ig bárki számíthat a segítségére. Aki szeretné, annak foglal jegyet Demilitarizált Övezeti túrára, színházi előadásra, stb-re, de bármilyen kérdésed van, bátran fordulhatsz hozzá. Mindössze két éjszakára foglaltunk nála szállást. (Ráadásul csak 20000 won fejenként) Ennek ellenére volt olyan kedves, és mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, lakásában hagyhattuk bőröndjeinket a hét további részében. Vasárnapig tartózkodtunk előző helyünkön, de már szombat este átvittük csomagjainkat hozzá, mert vasárnap kora reggel 3 napos kirándulásra indultunk, így csak kedd délután értünk vissza, ekkor már Ann szállójába. Szerdától péntek estig pedig szintén nem tartózkodtunk a fővárosban. Rendkívül hálásak vagyunk neki most is, hogy annyit segített. Búcsúzásképpen ajándékunkat egy hanbokba (koreai népviselet) öltözött macival viszonozta. A hely másik előnye, hogy az épület liftje levisz a metróhoz. Olyan, mintha a Deák téren a lakóépületből közvetlenül a metrók között találná magát az ember. Ráadásul ezen a szálláson aranyos szobatársakra is találtunk egy koreai diáklány személyében, aki mindent megtett, hogy minél több dolgot láthassunk a városból, és két fülöp-szigeteki turista társaságában, akik mindenféle koreai sorozat helyszínére ellátogattak, és vidámságukkal nagyon jó hangulatot tudtak teremteni.

Kirándulások során érdemes faházakban éjszakázni, mert annak is megvan az egyedi hangulata, és nagyon olcsók is. A mi tapasztalatainkról már beszámoltam a Seoraksan-túra során. Kiegészítő infó:szállásunk a Huiungak shelter volt. Online foglalni a Korean National Park honlapján lehet. (egyéb faházakra is) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ételek terén sok furcsasággal találkozhatunk. Nekem nem volt túl nagy az étvágyam az éghajlat változás miatt. De így is sok mindent megkóstoltam, bár legközelebb még ennél is többet szeretnék. A henyók nyers kagylójáról és polipjáról már írtam. Kedvelt étel a kimbáb(김밥), ami szárított algába csavart rizs különféle hússal/anélkül, és zöldségekkel.

A másik közkedvelt a bibimbab, ami rizs tojással és különféle zöldségekkel összekeverve. A legtöbb ételhez jár rizs, leves, víz és mindenféle savanyúság. Ha ezek elfogynak, újratöltik. Ezen kívül megemlítendő a tteokbokki (떡볶이), 

a tofu pörkölt (순두부 찌개),

 lábokki (라뽂기 ), sült mandu (군만두) (gunmándu).

További érdekesség  

a szívogatós jégkrém, ami egy műanyagba van beletöltve. Le kell törni a kupakját, kézzel melegíteni, majd a műanyag szája felé nyomkodni a töltetet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

hal alakú tésztába töltött babpürés édesség(bungeoppang)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

쥐포(G-po)-szárított hal, G-chi-ből készítik, utcán árulják. Nem kóstoltam, de állítólag nagyon finom. 

 엿(Yoet)-Koreai kemény cukor. Nagyon édes és ragadós. Vizsgára szokás adni, hogy a vizsgázóhoz úgy ragadjon a szerencse,mint amilyen ragadós maga a cukor. 

Oksusu Suyeom-Cha: pattogatott kukorica ízű tea-(kukoricából is készült)szerintem nagyon finom. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A koreaiak nemzeti italát, a sojut(szodzsu), ami a legolcsóbb alkohol, és amiből a legtöbbet fogyasztanak Koreában, már biztosan mindenki ismeri.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kkultarae(꿀타래)-az Insadongot járva arra figyeltünk fel, több helyen is rendszeresen 3 fiatal fiú vmit felváltva skandál, és közben édességet készít. Ezt az édességet kultáre-nek hívják, ami királyi desszert volt. A kínai 'sárkány szakálla' ugyanazt az édességet takarja. Malátacukorból és mézből készítik, pókháló finomságú szálakat szőnek belőle, összegöngyölik, közepébe mandulát vagy mogyorót tesznek. Az ének, vagy inkább skandálás az édesség elkészítési módját mulatságos, félig koreai, félig angol előadásban mutatja be. További érdekesség, hogy a vásárló a pénzt nem az árusnak adja, hanem a vitrin előtti becsületkasszába helyezi, és a visszajárót is maga veszi el belőle. Nem azért, hogy borúlátó legyek, de szerintetek, milyen sikeres lenne az az eladó, aki Magyarországon működtetne hasonlóan egy ilyen standot? 

További utcai pálcikára felfűzött ételek.

Vannak beülős-asztal közepén sütögetős  helyek is, ahol pl. bulkogit (marhahús) lehet enni. Mi ilyenen a DMZ túrán vettünk részt a "pálli-pálli", azaz "gyorsan-gyorsan" keretében, vagyis nem tudtuk megvárni, amíg a húsunk megsül, mert annyira feszített volt a tempó. 


A legtöbb boltban nem lehet fényképezni, de azért így is sikerült néhány paparazzo fotó. A rizst úgy árulják, mint nálunk a cementet. 18 kg-os kiszerelésben.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeretik a pirospaprikát is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tengeri herkentyűk

Szólj hozzá

szállás szöul koreai út 2011