A múzeum első terme röviden bemutatja a Koreai-félsziget paleolitikumát és neolitikumát. Az első emberre utaló nyom 700.000 évvel ezelőttről származik. A legkorábbi kerámia (ami pedig már a neolitikumra utal) Gosan-ri-nél,  Jeju szigetén találták, és kb. Kr.e. 8000-re datálható. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Koreai bronz kor (Koreai-félsziget és Kína ÉK-i része) a Kr.e. 15.században kezdődött. Ekkor jött létre az első koreai állam is, Gojoseon (Kodzoszan).  A korszak lakosai földművesek voltak, alföldeken, alacsonyabb hegyeken éltek. Védelmi rendszereket, így őrtornyokat, sáncokat és árkokat létesítettek.  Temetkezéseiket a dolmenek, sírkamrák, illetve nagyobb edények jellemzi. A temetkezések a teleptől elkülönültek. 

Mellékletként bronz tőrt, tükröket, csengőket helyeztek a halott mellé, amely egyben az elhunyt státuszára is utalt. A Kr.e.5.században a Koreai bronz kor kettévált: 1) Liaoning típusú bronz kultúra (Liaoning területén). 2)Koreai tipusú bronz kultúra (Koreai félszigeten).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Kr.e.4. század körül egy új kultúra, a Lianhuabao-Sejukri Kultúra jött létre a Cheongcheon folyótól északra, Liadong területén keresztül a Yan befolyása alatt. Jellegzetességei a kés alakú érmék, amelyeken kínai karakterek láthatók.

 

 

 

 

 

 

Buyeo és Goguryeo Kína ÉK-i részén, Okjeo és Dongye a Koreai-fsz. ÉK-i részén, Mahan, Jinhan és Byeonhan a Koreai-fsz. D-i és középső részén alakult ki. Buyeo és Goguryeo hamarosan királysággá vált, miközben Mahan, Jinhan és Byeonhan Baekje-vé (Pekcse), Silla-vá és Gaya-vá (Kájá) fejlődött át. Ez az időszak már a vaskorra tehető. A korszak jellegzetessége a vas széleskörű elterjedésén kívül egy új kerámiatípus, a szürke kerámia. Kereskedelmi kapcsolatok jöttek létre Kínával, az északi területekkel és Japánnal. Samhan fázisban a bronzfegyvereket felváltották a vasból készültek. Általános nézet, hogy a bronzfegyverek szimbólikus jelentőségűek, hordozójának társadalmi státuszát jelölik. Mindenesetre vasból készült társaik már praktikus célokat szolgáltak, képesek voltak vele társadalmi vitákat kezelni és nagyobb közösséget koordinálni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Régen úgy hitték, hogy a halál után a lélek az egekbe madár képében repül. Ezért gyakran helyeztek  a halott mellé madárcsontot vagy tollat. A Kr.e. 3.században a félsziget déli részén mellékletként madár alakú edényt is helyeztek az elhunyt mellé. 

Üveggyöngyök és öntőformájuk.

A három királyság kora

A vaskort a fent említett  négy királyság jellemezte (Goguryeo, Baekje, Silla, Gaya), amíg Silla be nem kebelezte a Gaya királyságot. A megmaradt három állam uralta ezentúl a félszigetet és Mandzsúriát. Ezt az időszakot ellenségeskedés és kompromisszumok általi egymás mellett élés jellemezte, miközben mindhárom állam igyekezett megtartani függetlenségét. Ezen kívül virágzott a kultúra és a buddhizmus is megjelent.

Goguryeo (Kogurja) állam:   Településeit várak, magtárak, istállók,konyha, raktárak, mészárszékek és kertek jellemzik. Főépületeiket cserepekkel fedték és ondollal (padlófűtés) fűtötték. Küllős kerekű ló vagy szarvasmarha által vontatott szekereket használtak. A három királyság közül neki sikerült létrehoznia itt az első ókori államot. Kultúrájára hatással volt Kína, Japán, a Gaya, Baekje királyság. Silla és Balhae hatására pedig még inkább továbbfejlődött. Jellegzeteségei jól láthatók palotáiban, erődjeiben, buddhista templomaiban és temetkezéseiben. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Temetkezéseit föld illetve kőhalmok jellemzik. Egyeseket falfreskók díszítenek. A képek témája a hétköznapok, díszítőmotívumok vagy a négy óvó istenség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pl.: Gangseodaemyo: 6.századi földhalmos sírkamra. A halom dél felé néz. Egy sírkamrából és az ahhoz vezető folyosóból áll. A kamra gránitkőből készült. Falait a négy védő istenség díszíti: A Kék Sárkány K-i, a Fehér Tigris a Ny-i, a hím és nőnemű vörös főnix a D-i (a ying yang harmóniájáért felelősek), a Fekete Teknős és a Kígyó az É-i falat védi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szegecses bronzból öntött cipők: Samsil (삼실총) és Tonggu (통구)temetkezéseiben talált katonák viseltek ilyen cipőt.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A buddhizmust népvallásként 372-ben tették meg Sourim király uralkodása alatt. Ebben a szellemben folytatták építkezéseiket és művészetüket.

475-ben megtámadta Baekje fővárosát és a Hangang folyó környékét meghódította. Ondol szisztémájú házai, víztározói, kovácsműhelyei, malmai Achasan és Yongmasan  hegységek környékén találhatók.

Baekje (Pekcse) királyság: Buyeo alapította a Hangang folyónál. A Hanseong időszak alatt (Kr.e.18.sz.-Kr.u.475) megerősítette államát és Mahan felé terjeszkedett. Az Ungjin időszak alatt (475-538) (Az időszakokat neveiben a királyság aktuális székhelyei szerepelnek.) a Goguryeo déli expanziója miatt meggyengült. A Sabi fázisban (538-660) élte virágkorát, és terjesztette el a buddhizmust. Kapcsolatot ápolt Sillával, Gayával és Japánnal. Nagy befolyása volt pl. a japán Asuka kultúra kialakulásában. A buddhizmus 384-ben Chimnyu királlyal került be a királyságba. Buyeo környékén sok buddhista templom épült ebben az időszakban. Vallásuk hatott a japán buddhizmusra.

Temetkezéseit a kőhalmos (főleg a Hangan folyónál)/kővel bélelt /kőkamrás (Sabi időszakban kedvelt)/tégla-temetkezések (kínai hatásra,pl.Gongju. Csak az Ungjin időszakban)  jellemzik. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tetőfedő zárócserép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zászlótartó a ló hátán (nézd az ikont)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gaya (Kájá) királyság : A Nakdonggang folyónál helyezkedett el. Nemzetközi kereskedelmi központ volt. Vasáruval látta el Nangnang-ot és Wae-t. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Silla királyság: 

A Saroból fejlődött ki és a buddhizmus segítségével erősödött meg. Központja a mai Gyeongju volt. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saját stílusát alakította ki, amit a fakamrás kő és földhalmos temetkezései, üveg de leginkább arany ékszerei jelenítettek meg. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üvegáruja nagy variabilitást mutat, ami széles kereskedelemre utal. 

A már előbb említett halmai az északi területek (Altaj, Pazyryk) hagyományait tükrözik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A híres arany korona és az öv díszítései hasonlóak az északi nomád kultúrákéhoz.  A korona a Hwangnamdaechong sírból került elő Gyeongju-n. A korona váza ágakat ás agancsot formál. (Ilyen fejdísze van a sámánoknak is.) Ez a forma szimbolizálta,hogy az uralkodó közvetítőként működik az ég és a föld között. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üvegkorsói, díszes kardjai viszont még távolabb, Ny-Ázsia és a Mediterráneum felé mutatnak és a Selyemúton át érkeztek a királyságba.  Legelőször a Gaya államot kebelezte be a Nakdonggang folyónál Beopheung és Jinheung királysága alatt és ellenőrzése alá vonta a félszigetet, miután Baekje-t és Goguryeo-t is leigázta. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Egyesült Silla

Kínai jellegű bürokrata rendszert hozott létre, hogy megkönnyítse az állam irányítását. Fővárosát Geumseung-ról Daegyeong-ra nevezte át, területét pedig 9 provinciára és 5 nagyobb egységre osztotta. Tengeri kereskedelmet folytatott Japán, Kína és nyugat felé. Szerzeteseik szintén Kínába utaztak tanulmányokat folytatni, így Chan (Zen) tanai is beépültek a buddhizmusba.

Balhae:(Bálhe) 

Mandzsúriában, a Dongmosan hegységben jött léttre Goguryeo hagyományokon Dae Joyeong által. Az Egyesült Sillával párhuzamosan alakult ki, és a koreai történelem legnagyobb területén terült el. 

 

Goryeo: (Korja)Wang Geon alapította 918-ban. A 13.századig a katonai uralom évei zajlottak,amikor a Choe család vasökle visszaállította az állam stabilitását. Ez az állapot csak rövid ideig tartott. Miután a mongolok meghódították Kínát, megszállták Goryeo-t is. A koreaiak létrehozták a világhíres Tripitaka Koreana-t (Palman Daejanggyeong). 30 éven át harcoltak a mongolok ellen,de a katonai diktatúra az állam gyengülésével összeomlott. Amikor a háború véget ért, Goryeo a mongol Guan dinasztia befolyása alá került. Súlyos adót kellet fizetniük és nőket adományozni. Bevezették a neo-konficianizmust, elterjedt a lőpor és a gyapotmag használata. A Jikji (1377) a világ legidősebb létező fém nyomtatványa, ami a Goryeo ugrásszerű fejlődésének egyik bizonyítéka.

A 14. században a Yuan dinasztia gyengülésével Gongmin király Yuan ellenes politikája előre tört. Viszont reformjai kiteljesedését már nem érhette meg. 1392-től a Csoszon dinasztia korszaka következett. Mivel a jelenlegi Korea hagyományai ma is ebből a korszakból táplálkoznak, és a Csoszon korszakról már a Néprajzi Múzeumban is részletesebb képet kaphattunk, így történelmével nem foglalkoznék részletesebben csak néhány dologgal toldanám meg az ismereteket. 1590-ben Tojotomi Hidejosi  Japán egyesítése után elhatározta, hogy meghódítja Ázsiát. Koreával kezdte (volna). Erre 1952-ben került sor. Yi Sunsin koreai tábornok páncélos hajóival sorozatos győzelmet aratott a japánok felett. (Róla később lesz részletesebben szó.) A háború viszont így is hat éven át tartott, mire a japánok visszavonulót fújtak. Korea utána néhány száz évig elszigeteltségben élt. Rá is ragadt az „Elzárt királyság” elnevezés. Seonjo király uralkodásától kezdődően (1567-1608) a neo-konfucianizmus nyert teret a kormányban.  A kormány két frakcióra szakadt aszerint, hogy ki, milyen filozófiai irányvonalat követett. Így jött létre a nyugati és a keleti frakció (aki már elég sorozatot nézett, az tudja, hogy ők a noronok és szoronok J). Az egyik a régi a másik az új gondolkodást vallotta. Folyamatos volt köztük a hatalmi versengés, ami belpolitikai viszályokat szült. A 18.század 19.század eleje jelentős változásokat hozott mind a politika, mind az intézményesítés,mind pedig a művészetek terén. Végre a tanult középosztály (jungin) is hallathatta hangját a politikai életben. Két „iskola” jött létre a „northern learning” és a „western learning”. Az előbbi iskola tanítványai a Qing-Kínába, leginkább a fővárosba utaztak, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. A legtöbben útinaplót is vezettek. Lényege az volt, hogy reformokra ösztönözze a koreaiakat. Arra, hogy törjön ki az elszigeteltségből, kereskedelmileg nyisson külföld felé. A „western learning” a nyugati kultúra tanulmányozására buzdított. Így kaptak teret Koreában a nyugati tudományok, technológia, de még a katolicizmus is. Ez az elképzelés szintén Kínán keresztül jutott el az országba. Yeongjo király megelégelte a keleti és nyugati frakció viszálykodását és bevezette a politikai pártatlanság fogalmát. Így pl. kinevezéskor nem vette figyelembe politikai hovatartozását. Reformjait unokája, Jeongjo király folytatta. Ő további szigorításokat vezetett be, ugyanis a királyi család tagjait kizárta a kormányhivatalokból. 

Táblázat a különféle korszakok jellegzetességeiről

 

Az elhunytaknak készített oltár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vasaló

Tetőszerkezet

Téglaszerkezetű sír

Zárócserepek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10 emeletes pagoda a múzeum közepén: eredetileg a Gyeongcheonsa-nál állt Chungmok király (1348) idején. Az első három sor a kínai regény „ Utazás nyugatra” jelenetei díszítenek. A középső részen buddhák és boddhiszatvák foglalnak helyet.

Mindezeket látva meg kell jegyezni, hogy Észak-Korea területén is bőséggel lenne mit régészkedni. A múzeum rendelkezik még kalligráfiai, indiai, közel-és távol-keleti (pl. kínai, japán), valamint magánszemélyek által adományozott gyűjteménnyel. Itt különlegességként kiemelném, hogy volt köztük japán adományozó is, aki ahelyett hogy hazájának múzeumait gyarapítaná a tulajdonában lévő leletekkel, Japán és Korea viszonyainak jobbá tétele vagy ápolása érdekében úgy döntött, hogy azok méltóbbak a koreai örökséget szolgálni. Mivel az ország történelme során igen jelentős volt a buddhizmus, külön terem foglalkozik a vallással. Itt láthatunk nevető buddhát, álló buddhát, ülő buddhát, kis buddhát, nagy buddhát, még nagyobbat. Mivel a buddhizmussal kapcsolatosan rengeteg magyar nyelvű olvasnivalót is találunk, ezzel a nemzeti múzeummal foglalkozó kimerítő beszámolót lezárnám. Uff...:)